Röviden

Hallottad már ezt? A fenti idézet ugyan Trumptól származik (egy 2013. márciusi tweetből), de ez egy rendkívül gyakori érvelési fordulat. Ugyanakkor teljesen értelmetlen is. Először is ott van a homályos „ők” szó. Kik azok az „ők”? Az Egyesült Nemzetek Szervezete? A Greenpeace? A demokraták? Kik azok az „ők”? Nézzük meg: a politikai nézeteidtől függően akár meg is lepődhetsz.

Korábban a „globális felmelegedés” és a „klímaváltozás” egyaránt rendszeresen használt kifejezések voltak. Például az 1956-os mérföldkőnek számító tanulmány, amely az előző 100 év során felhalmozott tudást foglalta össze, a „The Carbon Dioxide Theory of Climatic Change” („A klimatikus változás szén-dioxid-elmélete”) címet viselte. Tehát mindkét kifejezés régóta létezik. Valójában kissé eltérő jelentésük van. A „felmelegedés” emelkedő hőmérsékletet jelent, míg a „klíma” ennél sokkal több tényezőt foglal magában, például azt is, hogy mennyire nedves vagy száraz az időjárás. De kik azok az „ők”?

Lépjünk tovább Frank Luntz republikánus tanácsadóhoz és stratégához. A háttér a következő. 2002-ben, a félidős választások előtt, a G. W. Bush-kormányzat – amely környezetvédelmi teljesítményéről nem éppen volt híres – tanácsot kért a politikai kommunikációval kapcsolatban. Az éghajlat kérdéséről Luntz a következőket írta:

„A tudományos vita [ellenünk] lezárulóban van, de még nem zárult le teljesen. Még mindig van lehetőség arra, hogy megkérdőjelezzük a tudományt.”

Jaj! Vigyázat, közeleg a valóság! Kitérő manőver szükséges! Luntz ezután a következőt tanácsolta:

„A közelgő környezetvédelmi vitában használt terminológiát finomítani kell, a «globális felmelegedés» kifejezéstől kedzve a «környezetvédelemmel» bezárólag. Ideje, hogy a globális felmelegedés helyett inkább «klímaváltozásról», a megőrzés helyett pedig «természetvédelemről» beszéljünk.”

A tájékoztató ezután megindokolta a javasolt változtatásokat:

„A «klímaváltozás» kevésbé ijesztő kifejezés, mint a «globális felmelegedés». Ahogy egy fókuszcsoport résztvevője megjegyezte, a klímaváltozás «úgy hangzik, mintha Pittsburghből Fort Lauderdale-be költöznél». Míg a globális felmelegedéshez katasztrofális képzetek társulnak, a klímaváltozás egy jobban kezelhető és kevésbé érzelmi töltetű kihívást sugall.”

Nos, itt van a válasz. Az egyetlen dokumentált politikai lépés, amely a „klímaváltozás” kifejezés hangsúlyozását szorgalmazta a „globális felmelegedéssel” szemben, arra irányult, hogy az utóbbi valamivel barátságosabbnak tűnjön a republikánus szavazók számára 2002-ben. Kik voltak az „ők”? Az „ők” a republikánusok voltak.

De amikor legközelebb valaki azt próbálja sugallni, hogy ez a „névváltoztatás” jóval később történt, már tudni fogod, melyik 1956-os tanulmányt érdemes megemlíteni. Ha ez nem lenne elég, azt is megkérdezheted tőle, hogy mit jelent az IPCC rövidítésben a „CC”. A válasz: climate change, azaz klímaváltozás. Az IPCC-t 1988-ban alapították, ami e sorok írásának idején már 35 évvel ezelőtt volt. Mint minden klímatudomány-tagadó érvelési fogás esetében, itt is elegendő egy kis utánajárás, és az állítás teljesen összeomlik. Ebben az esetben még a szokásosnál is kevesebb vizsgálódás elegendő!

Részletesebb magyarázat

Mindkét szóban forgó kifejezést – a „globális felmelegedést” és a „klímaváltozást” – gyakran használják a tudományos szakirodalomban, mivel két különböző fizikai jelenségre utalnak. Ahogy a neve is mutatja, a „globális felmelegedés” a globális átlaghőmérséklet hosszú távú emelkedő trendjére vonatkozik, amely az 1. ábrán látható:

1. ábra: Néhány hőmérsékleti adatsor. Mindegyik ugyanabba az irányba tart. Ez a globális felmelegedés. Grafika: RealClimate.

A „klímaváltozás” pedig – ismét a nevéből következően – azokra a globális éghajlati változásokra utal, amelyek a globális átlaghőmérséklet növekedésének következményei. Ilyenek például a csapadékmintázatok változásai, az aszályok, hőhullámok és más szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása. A jövőbeli globális hőmérséklet- és csapadékváltozások előrejelzései (2. ábra) a klímaváltozás egyik példáját jelentik:

2. ábra: A hőmérséklet-változás (balra) és a csapadékváltozás százalékos mértékének (jobbra) mintázatai, a CMIP6 modellek, valamint az összes Tier 1 és SSP1-1.9 forgatókönyv átlagaként. A klímaváltozás a globális felmelegedésnél tágabb összképpel foglalkozik. Forrás: Tebaldi et al. 2021.

Tehát bár a két fizikai jelenség ok-okozati kapcsolatban áll egymással, nem pontosan ugyanazt jelentik. Az emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátások globális felmelegedést okoznak, amely viszont klímaváltozáshoz vezet. Ugyanakkor, mivel a két fogalom ok-okozatilag összefügg, a mindennapi kommunikációban gyakran felcserélhetően használják őket.

Mindkét kifejezést régóta használják

A „megváltoztatták a nevét” érv azt sugallja, hogy korábban a „globális felmelegedés” volt az általánosan használt kifejezés, és a „klímaváltozás” széles körű használata új keletű jelenség. Ez azonban egyszerűen nem igaz. Például a klímatudomány egyik alapvető jelentőségű munkája Gilbert Plass 1956-os tanulmánya, a The Carbon Dioxide Theory of Climatic Change („A klimatikus változás szén-dioxid-elmélete”) (3. ábra). Plass az atmoszférikus szén-dioxid-koncentráció megduplázódására adott klímaérzékenységet 3,6 °C-ra becsülte, ami nincs messze a ma széles körben elfogadott, legvalószínűbbnek tartott 3 °C-os értéktől. Barrett és Gast 1971-ben a Science folyóiratban egy egyszerűen Climate Change („Klímaváltozás”) címmel ellátott levelet publikáltak. A Climatic Change folyóiratot 1977-ben alapították (és a mai napig megjelenik). Az IPCC 1988-ban jött létre, és természetesen a rövidítésben szereplő „CC” a climate change (klímaváltozás), nem pedig a global warming (globális felmelegedés) rövidítése. Számos további példa is létezik arra, hogy a „klímaváltozás” kifejezést már sok évtizeddel ezelőtt is használták. A kifejezés használatában semmi új nincs.

3. ábra: Képernyőkép a mérföldkőnek számító Plass-tanulmányból, amelyet 1956-ban publikáltak – vagyis e sorok írásának idejéhez képest 67 évvel korábban!

Valójában a Google Books adatai szerint mindkét kifejezés – az Egyesült Államokban megjelent könyvekben – hasonló ütemben vált egyre gyakoribbá az elmúlt 40 év során (4. ábra):

4. ábra: A „klímaváltozás” és a „globális felmelegedés” kifejezések történeti használata az Egyesült Államokban megjelent könyvekben.

A Google Scholar keresései pedig azt mutatják, hogy a „klímaváltozás” kifejezés már a „globális felmelegedés” előtt használatban volt, és a tudományos szakirodalomban mindig is gyakoribb volt a használata (5. ábra):

5. ábra: A „globális felmelegedés” és a „klímaváltozás” kifejezések történeti Google Scholar keresési adatai. Ismét látható, hogy mindkét kifejezésre történnek keresések, de ezúttal a „klímaváltozás” vezet, és ez az előnye évtizedekre visszamenően megfigyelhető.

Nincs ok a kifejezés megváltoztatására

Azok, akik terjesztik a „megváltoztatták a nevét” mítoszt, általában két okot hoznak fel az állítólagos terminológiaváltás magyarázatára. Szerintük vagy (a) a bolygó állítólag már nem melegszik, ezért a „globális felmelegedés” kifejezés nem pontos többé, vagy (b) a „klímaváltozás” kifejezés ijesztőbb.

Az első feltevés bizonyíthatóan téves, és kissé idejétmúlt is. Ahogyan az 1. ábra világosan mutatja, a bolygó továbbra is hőt halmoz fel.

A második feltevés szintén téves, méghozzá meglehetősen ironikus módon, amint azt talán az egyetlen olyan személy példája mutatja, aki valóban a „globális felmelegedés” kifejezés „klímaváltozásra” történő lecserélését javasolta. Ő nem más volt, mint Frank Luntz republikánus politikai stratéga, aki egy mára ellentmondásossá vált feljegyzésben (PDF) adott tanácsokat konzervatív politikusoknak arról, hogyan kommunikáljanak környezetvédelmi kérdésekről. Ezt írta:

„Ideje, hogy a globális felmelegedés helyett inkább «klímaváltozásról», a megőrzés helyett pedig «természetvédelemről» beszéljünk.”

„A «klímaváltozás» kevésbé ijesztő kifejezés, mint a «globális felmelegedés». Ahogy egy fókuszcsoport résztvevője megjegyezte, a klímaváltozás «úgy hangzik, mintha Pittsburghből Fort Lauderdale-be költöznél». Míg a globális felmelegedéshez katasztrofális képzetek társulnak, a klímaváltozás egy jobban kezelhető és kevésbé érzelmi töltetű kihívást sugall.”

Összefoglalás

Összefoglalva: a „klímaváltozás” kifejezést a tudományos szakirodalom már sok évtizede rendszeresen használja, és mindkét kifejezés használata növekedett az elmúlt 40 év során. Emellett, mivel a bolygó továbbra is melegszik, semmi sem indokolja a terminológia megváltoztatását. Talán az egyetlen személy, aki ilyen változtatást szorgalmazott, egy republikánus politikai stratéga és a globális felmelegedéssel kapcsolatos szkeptikus volt, aki fókuszcsoportos vizsgálatok eredményei alapján arra a következtetésre jutott, hogy a „klímaváltozás” kifejezés kevésbé ijesztő a nagyközönség számára, mint a „globális felmelegedés”. Ezért a „megváltoztatták a nevét globális felmelegedésről klímaváltozásra” mítosznak egyszerűen semmilyen ténybeli alapja nincs. Az ügy lezárva.

A téma mélyebb megismeréséhez ajánlható a Polluted Discourse: Communication and Myths in a Climate of Denial (Jacobs et al., 2016) című fejezet, amely részletesen bemutatja ennek és számos más klímamítosznak a kialakulását és fejlődését. Ha a mű szabadon hozzáférhetővé válik, ezt a cáfolatot frissíteni fogjuk.