Röviden

Ez az évszámra épülő érvelési pont ma már inkább történelmi érdekesség, de meghagyjuk az adatbázisban, mert jól példázza a klímaváltozást sorozatosan tagadók leegyszerűsítő és felelőtlen gondolkodásmódját. Sőt, (csak hogy egy kis tréfát űzzünk) akár átírhattuk volna ezt a mítoszt úgy, hogy az „1998” helyett „2016” szerepeljen benne. Valójában pontosan ezt kezdtük látni a klímaváltozás tagadását hirdetők táborában, © a Szokásos Gyanúsítottak. De a 2023-as rekordhőmérsékletek véget vetettek ennek. 

Mindenesetre, ahogy már több mint egy évszázaddal ezelőtt megjósolták, a Föld felszíne, óceánjai és légköre mind melegszenek. Ez az üvegházhatású gázok egyre növekvő mértékű kibocsátásának köszönhető, de az évek során a felmelegedés eltérő ütemben történt. Ez egyáltalán nem kellene, hogy meglepő legyen. Egyéb fizikai jelenségek időnként vagy csökkentik, vagy fokozzák a hőmérsékletet.

Egy kiváló példa erre a La Niña és az El Niño hatása. Ez a természetes éghajlati oszcilláció a szelek és a tengeri felszíni hőmérsékletek változásait foglalja magában a trópusi keleti Csendes-óceán térségében. Ez a ciklus időnként erősen befolyásolhatja a hőmérsékleti és csapadékmintákat világszerte.

La Niña évben a hőmérsékletek visszaesnek, míg El Niño évben megemelkednek. Ez csupán „zaj” a hosszú távú emelkedő tendenciában. Ezért dolgoznak a klimatológusok több évtizednyi adattal, nem pedig néhány elszigetelt évvel, hogy megértsék, mi zajlik.

Az 1998-as év egy hatalmas El Niño eseményt hozott. Az általa okozott hőmérsékleti csúcs hatalmas kiugrás volt, mint egy torony, amely a hőmérsékleti rekordok tájképéből emelkedik ki. Az azt követő években visszatért a jellemzőbb állapotokhoz, egy szeszélyes, de emelkedő felmelegedési mintázattal. Ez az eseménysorozat rövid időre lehetőséget adott a tagadóknak, hogy azt állítsák, a globális felmelegedés „megállt” vagy akár „megszűnt”.

Csak egy dolgot kell itt megjegyezni. Azok, akik klímaváltozással kapcsolatos félretájékoztatást terjesztenek, nem törődnek a valósággal. A céljuk a nyilvánosság összezavarása. Ebben az esetben a félretájékoztatás úgy történt, hogy szándékosan egy korlátozott időszakot választottak ki, amely az 1998-as hatalmas El Niño eseménnyel kezdődött, és ezt a nagyon meleg kezdőpontot használták fel arra, hogy azt állítsák, a globális felmelegedés megszűnt. Tudták, hogy ez néhány évig valószínűleg működhet, és hogy az emberek gyorsan elfelejtik, miért volt ez így. Az Anyatermészet ajándékot adott nekik. Egy ellenállhatatlan, alacsonyan csüngő gyümölcsöt, amit leszedtek és kihasználtak. Ezt a taktikát „mazsolázgatásnak” nevezik.

És mi történt valójában? Nos, 2024-re, pár évtizeddel később, a tíz legmelegebb év mind 2010 óta következett be, bármelyik megfigyelésen alapuló adatkészletet is választjuk, és ezek közül nyolc a 2015–2023 közötti időszakra esett. Az 1998-as év már sehol sincs. Mai mércével egyszerűen nem volt elég meleg.

Részletesebb magyarázat

Még ha figyelmen kívül hagyjuk is a hosszú távú trendeket (amit a tagadók gyakran tesznek érveik alátámasztására), és csak a rekordokat vizsgáljuk, 2024 elejéig a tíz legmelegebb év mind 2010 óta történt, bármelyik adatforrást választjuk, és ezek közül nyolc a 2015–2023 közötti időszakra esik. Ebben a top tízes csoportban az 1998-as év már sehol sincs. Egyszerűen nem volt elég meleg.

Az az érv, hogy 1998 óta nem történt felmelegedés, nagyrészt a műholdas mérések légköri hőmérséklet-becslésein alapult. Azonban, ahogy azt Peter Sinclair alábbi videója bemutatja, még ez az érv sem állja meg többé a helyét. A műholdas adatok is felmelegedést mutatnak 1998 óta.

Van egy másik tendencia is: egyesek hajlamosak csak a légköri vagy a felszíni levegő hőmérsékletére koncentrálni, miközben léteznek más, hasznosabb mutatók is, amelyek jobban szemléltetik, milyen gyorsan melegszik a világ. A globális felmelegedés által termelt hő több mint 90%-a az óceánokat melegíti, míg kevesebb mint 3% növeli a légköri és felszíni levegő hőmérsékletét. Az adatok azt mutatják, hogy a Föld folyamatosan melegedett 1998 előtt és után is, és semmi jel nem utal arra, hogy ez a folyamat lassulna (1. ábra). 

1. ábra: Globális energiaegyensúly: a globális energia leltár megfigyelt változásai 1971–2018 között (árnyékolt idővonal), az egyes komponensek hozzájárulásával a jelmagyarázat szerint. IPCC AR6 WGI 9. fejezet, 9.1 keresztfejezet keretezett szövegrésze, 1/a ábra.

Még ha kizárólag a globális felszíni hőmérsékletekre koncentrálunk is, a Cowtan & Way (2013) tanulmány szerint, ha figyelembe vesszük a Föld teljes területének (beleértve az Északi-sarkot, amely a leggyorsabban melegedő terület) hőmérsékletét, akkor a globális felszíni felmelegedési trend 1997 és 2015 között körülbelül 0,14°C évtizedenként.

Végső soron a Föld klímarendszerének minden része melegszik, és ez a felmelegedés 1998 óta is folytatódik.