Röviden

„Nem lesz olyan rossz” – mondják néhányan optimistán. Nos, ennél valójában rosszabb lesz. Ennek az érvelésnek többféle változata létezik. Például, egyesek szeretik felhozni, hogy a szén-dioxid (CO₂ növényi táplálék – mintha senki más nem tudná ezt. Valóban az, de ez csak egy a számos nélkülözhetetlen tápanyag közül, mint például a víz és az ásványi anyagok. Az egészséges növényeknek ezekre mind szükségük van.

Tudjuk, hogy a klímaváltozás hogyan zavarja meg a mezőgazdaságot, például intenzívebb aszályok, pusztító árvizek vagy a talaj pusztulása révén – akár személyesen is tapasztaltuk ezeket a jelenségeket, vagy a tévéhíradókban láttuk őket. Ahol az aszályok intenzívebbé válnak és/vagy elhúzódnak, ott a mezőgazdaság életképessége kerül veszélybe. Hiába van bőségesen CO₂, ha nincs víz és ásványi anyagok, a növények ugyanúgy elpusztulnak.

Ugyanakkor a fokozódó felmelegedés károsan hat azokra az országokra, ahol a körülmények már közel állnak ahhoz a határhoz, amin túl a terméshozam csökken vagy a termés teljesen elpusztul. A Szubszaharai Afrika egyes részei ebbe a kategóriába tartoznak. Más helyeken emberek milliói – a világ népességének mintegy egyhatoda – függnek évente a hegyi gleccserek által biztosított friss vízkészletektől, amelyek természetes olvadási és növekedési ciklusaik révén biztosítanak vizet. Ezek a vízkészletek veszélyben vannak, ahogy a gleccserek visszahúzódnak. Mindenhol, ahová nézünk, a klímaváltozás további problémákat okoz, mind a jelenben, mind a jövőben.

Részletesebb magyarázat

A legtöbb klímaváltozási hatás kevés vagy semmilyen előnnyel nem jár, de nagy károkat okozhat jelentős költségekkel. Az 1. ábra alatt területenként vizsgáljuk meg a helyzetet.

1. ábra: Az öt „Ok az Aggodalomra” diagramjainak egyszerűsített bemutatása, ahogyan az az IPCC AR6 II. Munkacsoport 16. fejezetében szerepel (a 16.15. ábra adaptációja, forrás).

Mezőgazdaság

Bár a CO₂ nélkülözhetetlen a növények növekedéséhez, ez csak egy dolog, amire szükségük van az egészségük megőrzéséhez. A mezőgazdaság minden területe függ a folyamatos vízellátástól is, amit a klímaváltozás helyenként megzavarhat, például a talajeróziót okozó áradásokkal és az aszályokkal.

Felvetették, hogy a magasabb szélességi körök – például Szibéria – termékenyebbé válhatnak a globális felmelegedés miatt, de a valóságban jelentős mennyiségű idő (évszázadok vagy még több) szükségesek ahhoz, hogy természetes módon egészséges talaj alakuljon ki. Az arktikus Szibéria és a közeli területek talaja általában nagyon gyenge – sok helyen tőzeg, ami örökfagy alapon helyezkedik el, ráadásul a napsugárzás is korlátozott az ilyen magas szélességi körökön. Vagy, ahogyan egy zöldségtermesztő barátunk mondta: „Az az ötlet, hogy gabonát termesztünk majd a tundrán, csak olyan idióták szájából hangzik el, akik életükben nem termesztettek még egy sárgarépát sem, és fogalmuk sincs arról, hogy a táplálék előállításához sértetlen ökoszisztémákra van szükségünk.” Tehát más okok is vannak, amelyek miatt a széles körű mezőgazdaság ott nehezen valósítható meg.

A mezőgazdaságot továbbá megzavarhatják az erdőtüzek és az évszakok időzítésének változásai, amelyek már most is zajlanak. A gyepek és a vízkészletek változásai hatással lehetnek a háziállatok legeltetésére és jólétére. A megnövekedett felmelegedés nagyobb hatással lehet azokra az országokra is, amelyek klímája már most közel van vagy már elérte azt a hőmérsékleti határt, ami felett a terméshozam csökken vagy a termés teljesen elpusztul – például a Közel-Keleten és a Szubszaharai Afrikában.

Egészség

A melegebb telek kevesebb halálesetet eredményeznének, különösen a sérülékeny csoportok, például az idősek körében. Azonban ugyanazok a csoportok rendkívül sérülékenyek a hőhullámokkal szemben is. A melegebb bolygón a hőhullámok okozta többlethalálozás várhatóan körülbelül ötször magasabb lesz, mint az elkerült téli halálozások száma.

Emellett széles körben elismert, hogy ahogy a melegebb viszonyok északra terjednek, az elősegíti a betegséget hordozó rovarok, például a szúnyogok, kullancsok stb. migrációját. Amíg találnak megfelelő élőhelyet és kedvező hőmérsékletet, otthon érzik magukat. Csak egy példa a sok közül: a malária már olyan helyeken is megjelent, ahol korábban nem volt jelen.

Sarki olvadás

Bár az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti egész évben jégmentes sarkvidéki átjáró megnyílása bizonyos kereskedelmi előnyökkel járna, ezeket messze felülmúlják a negatív hatások. A káros hatások közé tartozik a megnövekedett jéghegy-veszély a hajózás számára, valamint az albedó (a napsugárzás visszaverő képessége) elvesztése a tengerjég olvadása miatt, ami lehetővé teszi, hogy az óceán több beérkező napenergiát nyeljen el. Utóbbi egy jó példa a pozitív klímavisszacsatolásra. A jég elolvad, a víz több energiát nyel el, és a melegedő víz növeli a gleccserek olvadását a szomszédos szárazföldek partjainál.

A melegebb óceánvíz továbbá emeli az elmerült sarkvidéki permafroszt hőmérsékletét, amely aztán metánt szabadít fel, ami egy rendkívül erős üvegházhatású gáz. Ez a folyamat megfigyelhető a kelet-szibériai sarkvidék Self vizeiben, és egyelőre keveset tudunk róla. A bolygó másik végén az antarktiszi jégtáblák olvadása és széthullása felgyorsítja a szárazföldi gleccsereket, amik így jelentősen hozzájárulnak a tengerszint emelkedéséhez.

Óceánok elsavasodása

A savasságot a pH-skálán mérik (0 = rendkívül savas, 7 = semleges, 14 = rendkívül lúgos). Az óceán pH-értékének csökkenése komoly aggodalomra ad okot, anélkül, hogy bármilyen előnyös hatással járna. Ez a folyamat azért következik be, mert több CO₂-t nyelnek el a vizek. Ez amiatt problémás, mert az olyan élőlények, amik kalcium-karbonátból építik a páncéljukat, mint például a kagylók, csigák és sok más, azt tapasztalhatják, hogy a karbonát gyorsabban oldódik fel, mint amilyen gyorsan ők képesek újraépíteni azt. Ennek a tengeri táplálékláncra gyakorolt hatása magától értetődő kellene legyen.

Gleccserek olvadása

A gleccserek olvadásának hatásai nagyrészt károsak, és néhányat már említettünk is. Azonban egy jelentős hatás az, hogy emberek milliói (a világ népességének egyhatoda) függnek az évente a gleccserek szezonális olvadási és növekedési ciklusa által biztosított friss vízkészletektől. Ha a gleccserek elolvadnak, ezek a vízkészletek – amelyek létfontosságúak nemcsak ivóvízként, hanem a mezőgazdaság számára is – eltűnnek.

Tengerszint emelkedése

A világ számos alacsonyan fekvő területe súlyosan érintett lesz, még minimális tengerszint-emelkedés esetén is. A rizsföldeket már most elárasztja a sós víz, ami elpusztítja a termést. A tengervíz szennyezi a folyókat, ahogy azok édesvize feljebb keveredik a sósvízzel, és a víztározók is sósakká válnak. Egyes tengerparti közösségek életképessége már most viták tárgya, mivel a tengerszint emelkedése a szezonális viharokkal együtt súlyosabb árvizeket okoz, ahogy a hullámok átcsapnak a tengeri védműveken.

Környezet

A klímaváltozás pozitív hatásai közé tartozhatnak a zöldebb esőerdők és a fokozott növényi növekedés az Amazonas vidékén, a növényzet növekedése az északi szélességi körökön, valamint a planktonbiomassza növekedése az óceán egyes részein.

A negatív válaszok közé tartozhat az alábbiak közül néhány vagy mindegyik: az oxigénszegény óceáni „halott zónák” további terjedése, a friss vízkészletek szennyeződése vagy kimerülése, a természetes tüzek gyakoribbá válása, valamint a növényzet széleskörű pusztulása az aszályok miatt. Továbbá a korallpusztulás megnövekedett kockázata, a madarak és állatok vándorlási mintáinak megváltozása, az évszakok időzítésének változása és a táplálékláncok megzavarása, amelyek mind a fajok széles körű pusztulásához vezethetnek.

Gazdaság

A klímaváltozás gazdasági hatásai nagy valószínűséggel katasztrofálisak lesznek, miközben nagyon kevés előny van kilátásban. Már 2006-ban a Stern-jelentés világossá tette a gazdasági nehézségek általános mintáját, és azt, hogy a megelőzés sokkal olcsóbb lenne, mint az alkalmazkodás.

Az IPCC jelentéseiben vázolt forgatókönyvek ismételten figyelmeztetnek a globális mezőgazdaság, kereskedelem, szállítás, energiaszolgáltatások, munkaerőpiacok, banki és pénzügyi rendszerek, befektetések és biztosítások példátlan zavarai miatti jövőbeli tömeges migrációkra. Az ilyen zavarok komoly pusztítást okoznának mind a fejlett, mind a fejlődő országok stabilitásában, és jelentősen növelnék a jövőbeni konfliktusok kockázatát. Továbbá széles körben elfogadott, hogy a klímaváltozás káros hatásai elsősorban azokat az országokat fogják sújtani, amelyek a legkevésbé képesek megbirkózni vele, társadalmilag vagy gazdaságilag.

Ezeket és más aggodalomra okot adó területeket sokkal részletesebben tárgyalja a 2023 márciusában kiadott, az IPCC AR6 Szintézis Jelentés 36 oldalas Döntéshozói Összefoglalója. A jelentés világosan kifejti az egyre súlyosabb problémákat, amelyekkel az emberiség szembenéz; minél tovább halogatják a klímával kapcsolatos érdemi intézkedéseket, annál súlyosabbak lesznek a hatások. A jelentés itt tölthető le angolul, az eggyel korábbi jelentés magyar nyelvű összefoglalója pedig itt.