Röviden

Nem kell szépíteni: az összefüggő USA területén 1934 kivételesen meleg év volt. Azon évek közé tartozott, amelyeket a hírhedt „porviharos” időszak – a Dust Bowl – jellemzett, amikor gyakoriak voltak az óriási porviharok, súlyos károkat okozva a prérik talajának.

De mennyire jelentős 1934 a nagyobb, globális összefüggésben? Nézzük meg közelebbről!

A történet hátterében a NASA GISS hőmérsékleti adatbázisa áll. 2007 augusztusában Steven McIntyre blogger hirtelen növekedést vett észre a sorozatban. Ezek 2000 elején jelentek meg, ezért néhányan arról spekuláltak, hogy talán a Y2K számítógépes hiba okozta őket.

A NASA kivizsgálta az ügyet. A GISS-adatok forrását a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szolgáltatja. A NOAA módosította az adatokat annak érdekében, hogy kiszűrje a hamis többletmelegedést. Az ilyen torzítást okozó tényezők jól ismertek, mint például a mérés időpontjának változása, a meteorológiai állomások kedvezőtlen elhelyezése, az állomások áthelyezése, vagy a városi hősziget-hatás.

A konkrét hiba azonban nem az Y2K miatt történt. Egyszerűen arról volt szó, hogy 2000 januárjától a NASA tévedésből a nyers, nem korrigált adatokat használta, így minden hibás anomália benne maradt, és így a mérések melegebbnek tűntek a valóságnál.

Senki sem tökéletes, a tudósok sem, de a tudomány önkorrekcióra épülő folyamat. Ha hiba történik, azt, amint felismerik, kijavítják. Ennek a konkrét hibának a javítása azt jelentette, hogy mintegy hat évnyi hőmérsékleti adatot kellett lefelé módosítani. Ez azt is jelentette, hogy a legmelegebb évek sorrendje megváltozott, és a korrekció után 1934 – a Dust Bowl forróságával – ismét kiemelkedő helyre került.

Ez történt akkor, dióhéjban. Most pedig nézzük 1934-et tágabb összefüggésben, immár további 17 évnyi utólagos rálátással.

Először is: a javított adatcsomag kizárólag az Egyesült Államok összefüggő területére (az „alsó 48” államra) vonatkozott – vagyis Alaszkát és Hawaiit nem tartalmazta –, és ezen a területen 1934 valóban rendkívül meleg év volt. Ha azonban eltávolodunk az USA-tól – amely a Föld felszínének körülbelül 2%-át teszi ki –, és az egész bolygót nézzük, jól látható, hogy 1934 globálisan inkább hűvös év volt. A globális hőmérsékleti trendek megértéséhez tehát minden évben figyelembe kell venni a bolygó egészét – a másik 98%-ot is.

Másodszor: 1934-et 2007-ben még talán meg lehetett próbálni úgy beállítani, mint a „globális felmelegedés koporsójába vert utolsó szöget”, de mára ez teljesen tarthatatlanná vált. Ha ma megnézzük a valaha mért legmelegebb évek globális rangsorát, a tíz legmelegebb 2010 óta történt, a legfrissebb csúcstartó pedig 2023 [a 2024-es állás szerint – a fordító].

1934 nagyon meleg év volt az Egyesült Államokban. Ezt senki sem vitatja. Meteorológiailag ráadásul kifejezetten érdekes. Úgy gondolják, hogy a Dust Bowl évei részben emberi eredetűek voltak – a hibás mezőgazdasági talajhasználat miatt. De a mostani hőmérsékleti trendek fényében 1934 már csak helyi, történelmi jelentőségű: egy érdekes visszatekintés – és figyelmeztetés arra, hogy vigyázzunk a termőtalajunkra!

Részletesebb magyarázat

A NASA GISS hőmérsékleti adatbázisában 2000 és 2006 között tévedésből a NOAA nem korrigált adatai kerültek felhasználásra, így olyan torzító tényezők maradtak benne, amelyek a kelleténél melegebb értékeket mutattak. A hibát Steve McIntyre blogger vette észre 2007 augusztusában, és a NASA a vizsgálat után ki is javította. A hiba azonban azonnal beszédtémává vált bizonyos körökben – különös tekintettel egy évre: 1934-re.

1934 valóban rendkívül meleg év volt az Egyesült Államokban: még 2017-ben is a hatodik helyet foglalta el 2012, 2016, 2015, 2006 és 1998 mögött. Valójában forró és száraz évek egy olyan sorozatához tartozott, amelyet ma a Dust Bowl időszakaként ismerünk. Ez a történelmi léptékű válság természetes tényezők – köztük súlyos aszály – és emberi tényezők kombinációjából eredt. Különösen az súlyosbította a helyzetet, hogy nagy területeken elmulasztották a száraz, magas fekvésű területekhez megfelelő mezőgazdasági módszerek alkalmazását, például a szélerózió elleni védekezést. A természet elvégezte a többit.

A termőtalaj rendkívül értékes erőforrás, és ennek jelentős része hatalmas porviharok során tűnt el. Az erős szelek nem szokatlanok a Great Plains és a High Plains térségeiben, ezért a földhasználatot eleve úgy kell megtervezni, hogy ellenálljon az ilyen körülményeknek. Az aszály három fő hullámban lépett fel: 1934-ben, 1936-ban, majd 1939–1940 között. A High Plains egyes részein akár nyolc éven át is tartottak a súlyos szárazsági viszonyok.

Bár a Dust Bowl évei súlyosak voltak, a globális felmelegedés értékelése a bolygó teljes felszínére – beleértve az óceánokat is – kiterjed. Egyébként az USA összefüggő területe (az alsó 48 állam) mindössze a Föld felszínének 2%-át teszi ki. Bár az Egyesült Államokban 1934-ben perzselő hőség volt, a bolygó többi részén az év egyáltalán nem volt kiemelkedően meleg, ahogy az az alábbi, 1934-re vonatkozó térképen (1. ábra) látható. Globálisan 1934 a 20. századi átlaghoz képest valójában hűvösebb volt.

1934

2022

1. ábra. Globális hőmérsékleti térképek 1934-re (felül) és 2022-re (alul). Forrás: NASA.

Azok a tudománytagadók, akik 1934-re mutogatnak „bizonyítékként” arra, hogy a közelmúlt rendkívül meleg évei nem számítanak különlegesnek, több okból is tévednek. Mindenekelőtt: a tudomány nem bizonyítani akar dolgokat – bizonyítékokat gyűjt, és ezek alapján dolgoz ki magyarázó hipotéziseket. Ettől függetlenül a fő probléma itt az volt, hogy egyetlen meleg évet (1934), ráadásul egyetlen országban (az USA összefüggő területein) használtak fel egy olyan jelenségről folytatott érvelésben, amely globális léptékű. Ez a „mazsolázgatás” tankönyvi példája: kiragadni egyetlen adatot, amely egy erősen megkérdőjelezhető állítást támaszt alá, miközben figyelmen kívül hagyjuk az összes többi adatot (vagyis a világ többi részét – lásd 2. ábra). Minden esetben elengedhetetlen hátralépni és a teljes képet figyelembe venni. Az, aki csupán egyetlen évet és egyetlen helyet ragad ki, nem tudományos módon jár el.

2. ábra: Független globális felszínihőmérséklet-adatsorok mutatják az egymással nagyon jól egyező melegedési mintázatot 1880 és 2023 között. Bár a mérőállomások adatai és az óceáni megfigyelések részben átfednek, a hiányzó adatok pótlására, az inhomogenitások korrekciójára, a térbeli mintavételezésre stb. alkalmazott módszerek egymástól függetlenek. Forrás: Realclimate.

A regionális és évről évre jelentkező hőmérsékleti ingadozások mindig is léteztek, és létezni fognak. A klíma ilyen – zajos. Nem azért aggódunk a klímaváltozás miatt, mert egy adott napon vagy helyen előfordult egy szélsőség. Az aggodalom oka a hosszú távú, globális átlagtrend. Ez pedig világosan kimutatja a felszín és az óceánok hőmérsékletének egyértelmű emelkedését. A jelenlegi (2024. májusi) állás szerint a négy legmelegebb év 2023, 2016, 2020 és 2019 – mind rekordmeleg évek. Eddig.

Ez a gyors globális felmelegedés drámaian átalakítja azt a bolygót, amelyen élünk – és nincs belőle másik tartalékban. Ha van valami, amire 1934 mindig emlékeztessen, akkor az az, milyen következményekkel jár, ha nem vigyázunk az otthonunkra. Ezt jegyzi meg a történelem is az 1930-as évek prérividékeiről.